Érettségi tételek, érettségi feladatok 2012. május Történelem érettségi tételek

A május-júniusi érettségi vizsgaidőszak harmadik napján a történelem érettségi kerül lebonyolításra. Íme néhány tudnivaló a vizsgával kapcsolatban. A vizsgázók segédeszközként a történelem atlaszt használhatják melyről maguknak kell gondoskodniuk. A történelem érettségi feladatsor két nagyobb volumenű részből tevődik össze. A teljes feladatsor kitöltésére 180 perc áll rendelkezésre, melyet tetszés szerint oszthatnak be a diákok. A feladatsor [...]

4. A magyarság eredete, őstörténete és a honfoglalás -az őstörténet kutatásnak 3 alappillére van:nyelvészet,régészet és az írott források -származáselmélet eredetmítoszok(Biblia), és tudományos koncepciók alapján 1. A vándorló magyarság képe a korabeli (arab és bizánci) forrásokban -ÍROTT FORRÁSOK  – arab Dzsajháni:földrajztudós,920 körül:muszlim kereskedők beszámolója alapján ír:Az utak és birodalmak könyve, a könyv elveszett,csak átiratokból ismerjük [...]

Úrbéri rendelet (1767): Mária Terézia az Úrbéri rendeletében 1767-ben szabályozta a jobbágytelkek nagyságát és a jobbágyok szolgáltatásait, s ezzel igyekezett határt szabni a földesúri kizsákmányolásnak.Az úrbéri rendelet Mária Terézia, a Habsburg uralkodó által kiadott szabályozás, melynek célja a jobbágyok jobb állami adóképességének biztosítása volt.Az abszolutista uralkodó által kiadott urbárium felváltotta az addig részben szokásjogon, részben [...]

Történetírásunk az 1848-at megelőző két évtizedet, melyben a liberális nemesség a polgári átalakulásért és nemzeti felemelkedésért folytatott küzdelmet, reformkornak nevezi. A húszas évek európai forradalmi mozgalmai I. Ferencet az országgyűlés összehívására késztette (1825-27). Visszatért a rendi alkotmányhoz, a megyék engedtek az adó és az újoncok kérdésében. A rendi jogok megerősítése biztosította a keretet a következő [...]

Céhek kialakulása, jellemzése A korai feudalizmus idején (V-X. sz.) még egy falu mindent megtermelt magának, nem vált külön a mezőgazdaság és ipar. Azonban a későbbiekben, az érett középkorban (XI-XV. sz.) kezdenek eltávolodni egymástól, újjáélednek a városok, ahol megjelennek a céhek. A céhek azonos mesterséget űző iparosok érdekvédelmi szervezete volt. Ezekben szakképzett mesterek dolgoznak, irányítják azt [...]

A török hódoltság kezdete az 1541-es budai vár elfoglalásával kezdődik, ami az ország 3 részre való szakadását jelentette. Ez az időszak a hanyatló feudalizmus I. szakaszába tehető (1526 – 1711). Az ország 3 része való szakakadása tönkreteszi a belső piacot, ugyanis a belső kereskedelem jelentősége csökken, azonban a mezőgazdaságot és az állattenyésztést még így sem [...]

A hidegháború A kétpólusú világ A második világháború alatt és azt követően jöttek létre a század második felét jellemző nemzetközi intézményrendszer legfontosabb elemei. Bár a legjelentősebb intézményben, az ENSZ Biztonsági Tanácsában öt állandó tagállam (USA, Szovjetunió, Nagy-Britannia, Franciaország, Kína) foglalt helyet, egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy a két szuperhatalom – USA és Szovjetunió – jelentőségét tekintve [...]

A középszintű történelem érettségi feladatlapja és megoldása: Feladatlap Javítási-értékelési útmutató Az emelt szintű történelem érettségi feladatlapja és megoldása: Feladatlap Javítási-értékelési útmutató

Antant: Anglia, Franciaország, Oroszország, Japán, USA, Olaszország, Románia, Szerbia, Görögország Előny: Több felől tudnak támadni, több a gyarmatuk, Anyagi segítség, munkaerő, fegyver több, 240 millió lakosság, 11 milliós sereg, hátrány, hogy elszórva vannak az országok, nehéz lesz egyesíteni a csapatokat Központi hatalmak: Németország, Monarchia, Bulgária, Törökország Előny: egy helyen vannak, könnyű egyesíteni a csapatokat, hátrány, [...]

1. Főúri hatalom -     Mátyás meghal ® főurak átveszik a megbénult kormányszervek irányítását; Ulászló cseh királyt választják királlyá -     főurak központosítás intézményeit saját javukra hasznosítják -     köznemesség legnagyobb főúr, Szapolyai János hatalmi törekvései mögé áll ® politikai szerephez jut; nemzeti királyt követel 2. Jobbágyság -     15. sz.: szabad költözés, telek szilárd használata, örökíthetősége, új földek [...]

1. Dózsa-féle parasztfelkelés után -     zavaros belső állapotok -     királyi hatalom meggyengül -     politikai érdekcsoportok közti harc fokozódik -     1516.: II. Lajos gyermekkirály   – nincs erőskezű kormányzás – köznemesség befolyása megerősödik – török terjeszkedés -     Szulejmán – 1521.: déli végvárrendszer támadása ® elesik Szabács, Zimony, Nándorfehérvár -     ország védelmének fokozásához hiányzik a központi hatalom 2. [...]

-     nem válik el a katonai és a polgári igazgatás -     irányítás: budai pasák kezében -     végvárak: zsoldoskatonák -     szpáhik (lovaskatonák): szolgálat ® földesúri járandóságok -     meghódított területek közvetlenül a szultánnak ill. szpáhiknak adóznak -     járandóságokért az egész közösség felel; távollevők helyett is -     törökök figyelembe veszik a korábbi királyi törvényeket 1. Adók -     állami [...]

1. Felfedezéseket ösztönző tényezők -     14. sz.: Ny-európai feudalizmus válsága: parasztlázadások, feudális belháborúk, pusztító járványok; relatív túlnépesedés -     15. sz. vége: India nagy kereskedelmi központ (Levantei kereskedelem) ® török veszély miatt nem használható -     15. sz.: fellendülő kereskedelem ® egyre nagyobb forgalom lebonyolításához több nemesfémre van szükség ® felfedező utak egyik legfőbb célja az arany [...]

1. Német társadalom 15-16. sz. fordulóján -     Németo. nem egységes; laza tartományok szövetsége -     gazdasági-politikai széttagoltság -     központi hatalom hiánya – hatalom fejedelmek kezében, császár hatalma (névleges) 2. Ellentétek: -      Habsburg ®¬ német -      céhek ®¬ manufaktúra, kereskedőtőke -      földesúr ®¬ parasztok földbirtokos osztály megpróbálja visszakényszeríteni az önállósodó paraszti rétegeket jobbágysorba ® jövedelmek megcsapolása; növekvő [...]

1. Abszolutizmus ált. -     monarchia: király és rendek között oszlik meg a hatalom -     abszolút monarchia v. abszolutizmus: a feudális állam új formája, melynek célja a feudális hatalom megtartása. Lényege: az uralkodó hatalmi eszközökkel visszafogja az arisztokráciát, elősegíti a gazdasági fejlődést. -     abszolutizmus: államügyek intézése főnemesek mellett szakképzett hivatalnokok kezébe kerül -     királyi hatalom szerepe: [...]

„Előzmények” -     1387-1437.: Luxemburgi Zsigmond király ® kísérlet a központosításra (köznemesi rend, városfejlődés, ipar támogatása) -     Zsigmond német és cseh uralkodó is. -     súlyos gond: török terjeszkedés -     1936.: török előrenyomulás visszaverésére hadjárat francia, német, angol lovagok segítségével ® Nikápol: vereség -     Zsigmond megkísérli a balkáni országokkal (Szerbia, Bosznia, Havasalföld, Moldva) való együttműködést a törökök [...]

1. Bev. -     művelt, olvasott; politikában, hadtudományokban, bölcsészetben, művészetekben jártas 2. Királyválasztás -     1458. jan.: nemesek királyválasztó országgyűlése ® király: 15 éves Hunyadi Mátyás ® atyja erényeinek folytatását remélik; bábunak hiszik -     Szilágyi Mihály akar kormányzóként uralkodni ® Mátyás bebörtönzi, majd D-re küldi törökök ellen -     Erzsébet ellopatta a Szent Koronát, hogy V. Lászlót megkoronázhassa [...]

1. Trónra jutása -     1301.: III. András V ® Árpád-ház kihal -     ország széttagolódik; kiskirályok hatalma -     1301-1308.: interregnum ® sok kis király ® ország gazdasága nem működik központi hatalom nélkül -     kiskirály: megerősödő földesúr megszerzi a királyi birtokokat; kisajátítja a királyi felségjogokat és gyakorolja őket az ország egy-egy összefüggő területén. Magánhadseregek (Csák Máté – [...]

I. Nagy Lajos 1342-1382 1. Külpolitika -     állandó hadjáratok, háborúk: Velence ellen Dalmácia megtartásáért Nápoly – nem sikerül Moldva, Havasalföld, Szerbia, Bosznia – nem sikerül -     1370.: lengyel trón megöröklése örökösödési szerződés alapján ® perszonálunió: 2 jogilag, gazdaságilag, politikailag különálló állam, ahol csak az uralkodó személye közös -     nincs fia ® megosztja a trónt 2 [...]

1. Népesség -     kb. 2 millió fő: Károly Róbert idején (tatárjárás miatt) -     1500-as évek eleje: 4 millió -     1348. nagy pestisjárvány ® természetes szaporodás csökken (más járványok is!) -     lakosság 80%-a magyar -     Erdélybe román betelepedők ® elmagyarosodnak 2. Tudatos városiasodás -     Károly Róbert támogatja -     privilégiuma: saját önkormányzat; önálló jogrendszer; csak királynak adózik [...]